Additional Post Header AH

A teljes kiőrlésű tévhit

Teljes kiőrlésű

A teljes kiőrlésű tévhit

0

A TELJES KIŐRLÉSŰ LISZT SOKAKNAK KÁROS, DE REMEK A MARKETINGJE!

– Mi is az a teljes kiőrlésű búzaliszt?
– Azt hiszed, hogy a teljes kiőrlésű búza egészséges?
– Miért káros a bélflórának a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér?
– Mi a csuda az a lektin, és mi köze a búzaliszthez?
– Tényleg árt a kenyér fogyasztás?

Ha felteszem azt a kérdést az embereknek, hogy melyik a legegészségesebb kenyér, szinte kivétel nélkül a teljes kiőrlésű kenyeret említik. Meggyőződésük, hogy a teljes kiőrlésű búzaliszt egészséges. Sajnos ez nagy-nagy tévedés! Nem is csodálkozom, hisz dietetikusok és szakorvosok is ajánlják a teljes kiőrlésű búzából készült pékárú fogyasztását. Valószínűleg nem ismerik, nem tanulták, hogy mit is tartalmaz a teljes kiőrlésű búza és hogy hogyan hat a szervezetünkre.

A teljes kiőrlésű búzaliszt bizonyos tekintetben sokkal ártalmasabb, mint a normál liszt. Egyetlen jó tulajdonsága, hogy a rosttartalma nagyobb, mint a „rendes” búzáé.

Mi is az a teljes kiőrlésű búzaliszt?

A gabonaszem minden részét, a héjat, a csírát és a magbelsőt is tartalmazó lisztet nevezzük teljes kiőrlésűnek (BL200).

Jó tulajdonságai:

  • A teljes kiőrlésű búzaliszt fogyasztása kiegyensúlyozottabb inzulinműködést eredményez.
  • Rostban is gazdagabb mint a normál liszt.

….és a káros hatása:

  • A búzacsírában van az a fehérje amely sok ember számára megemészthetetlen. Ezt lektinnek hívják, és rengeteg gondot okozhat.

A gabona magvakban, meg a pillangósok magvaiban (hüvelyesek) vannak olyan anyagok – a lektinek – melyek károsak az egészségre, növelik a bélfal áteresztő képességét. A lektinek nem emészthetők, lerakódnak a szervezetben.

Hihetetlen, de igaz. Így működik a természet védelmi rendszere:
Bizonyos növények, a lektinekkel – amik számunkra mérgek – igyekeznek védeni a magvaikat az utódaikat elfogyasztó élőlényekkel szemben.
Mi emberek elkezdtük a gabonákat, keresztesvirágúakat termeszteni, segíteni a túlélésben, de sajna ezek még mindig tartalmazzák azokat a káros anyagokat, amelyek a kártevőik ellen védték őket…

A nagyobb fehérjemennyiség elérése céljából a búzaféléket évtizedek óta nemesítik. A nemesítés eredménye, hogy a WGA lektin is megnövekedett mennyiségben van jelen a növényekben.

Dr. Del Thiessen amerikai professzor véleménye a lektinről következő:

A lektinek, amelyek széles körben elterjedtek a növények birodalmában, úgy is azonosíthatók, mint az élelmiszerek fő anti-tápanyagai. A gabonaszemekben található lektin a WGA, vagyis a búzacsíra agglutinin. Beavatkozik a test emésztési és felszívódási mechanizmusaiba, megbontja a baktériumflóra egyensúlyát, bizonyítottan problémákat okoz a belek normális anyagcseréjében. Az emberi szervezetre gyakorolt lehetséges romboló hatása óriási.

Teljes kiőrlésű

Azt hiszed, hogy a teljes kiőrlésű búza egészséges?

Sokan azt gondolták, hogy a fehér kenyér a legjobb kenyér. Aztán változott a megítélés, és minden reklám, szakizé azt sugallta, hogy a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér a legegészségesebb.

Ez a tévhit a mai napig tartja magát. Sőt! Az egészség-tudatos emberek csakis a teljes kiőrlésű kenyeret, pékárút fogyasztják, azt gondolván, hogy jól táplálkoznak.

Most akkor mi van, akkor ne is együnk kenyeret?

Ennél azért árnyaltabb, de egyben nagyon összetett a dolog.

Ami nagyon fontos, hogy olvassuk el a pékáruk, kenyerek címkéit (már ha találnánk rajta). Ha kötelező lenne feltüntetni a glutén és a lektin tartalmat, akkor bizony ki tudnánk válogatni azokat a kenyereket, amiknek esetleg alacsonyabb a glutén tartalmuk. Bár örvendetes hogy mostanában a nagyobb élelmiszerboltok kenyérpolcain megtalálhatjuk az alllergén anyagokról a tájékoztatót. Ez végre egy nagy eredmény.

A magas sikértartalmú liszteknek magas a glutén tartalmuk is. Olyan búza nem létezik, amiben nincs glutén vagy lektin. (A glutén más néven sikér).

De most térjünk csak vissza a teljes kiőrlésű búzalisztre.

Most akkor mi is a baj vele?

Egyre több hírt kapunk arról, hogy a túlzott gabonafogyasztás a benne lévő emészthetetlen fehérjék miatt gyulladást okoz a bélrendszerben. A belek gyulladásos folyamatai rengeteg betegség kialakulását idézhetik elő. A legújabb kutatások nemcsak a gabonafogyasztás veszélyeire hívják fel a figyelmet, hanem azt is javasolják, hogy hagyjuk ki az étkezésünkből ezeket az egészségesnek hitt ételeket.

A teljes kiőrlésű gabona, sőt még a csíráztatott változatai is sok „trendi” betegség okozói. Milyen betegségeket okozhat a túlzott glutén  fogyasztás?

  • Ha a szervezet képtelen megemészteni ezt a fehérjét, akkor glutén- vagy lisztérzékenység (coeliakia) jelentkezhet.
  • Különböző bélrendszeri gyulladásos betegségek jöhetnek létre, de ide tartoznak végső soron a hormonrendszer betegségei is. Pl. a pajzsmirigy megbetegedések, a nőgyógyászati problémák a szabálytalan menstruációtól a meddőségen át a miómáig.
  • Arról se feledkezzük el, hogy a kenyérnek magas a szénhidrát tartalma, így a cukorbetegség kialakulását is előre vetíti a gabonafélék túlzott fogyasztása.

A pékárukban található 28 féle ételadalék sem elvetendő, amiktől a szép magas, alig romló, nem morzsálódó kenyeret kapjuk. A lisztekben – amiről azt gondoljuk, hogy 100% gabona örlemény – számos adalék található a tartósítószertől a penészedésgátlóig.

De térjünk vissza a teljes kiőrlésű búzaliszthez.

Miért káros a bélflórának a  teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér?

A búzaféléket egyfolytában, évtizedek óta nemesítik. A cél az volt, hogy a búzában egyre nagyobb arányban legyen fehérje.  És így egyre csak nőtt a lektin tartalom is. Ez a pékeknek jó, de a fogyasztónak nem. 

Mire is kell a növénynek a lektin? Ez a fajta fehérje  védelmet nyújt a búzafélék természetes ellenségei, a gombák és a rovarok ellen, mert a lektinnek nagy az ellenálló képessége.

Az emberi szervezetet tekintve könnyedén behatol a test különféle szöveteibe, beleavatkozva a különböző élettani folyamatokba. A legnagyobb gond vele, hogy a tápanyagok felszívódását gátolja.

Egy érdekesség azok számára akik még mindig nem tudják elképzelni, hogy milyen káros a lektin:

A WGA lektin  nagyon  szívós ellenfél: ugyanazok a kémiai vegyületek alkotják amik az emberi hajat vagy a vulkanizált gumit tartóssá, erőssé teszik. Ezek  diszulfid vegyületek alkotóelemei, kettős kötésű kénvegyületek. Akárcsak a mesterséges, rovarok ellen használt növényvédő szerek, a lektinek is rendkívül kicsik, ellenállók, felhalmozódnak a szervezetben, és a szövetekbe behatolva megzavarják a normális élettani folyamatokat.

Magyarul a teljes kiőrlésű búzalisztból készült termékek végső soron gyulladást okozhatnak a szervezetben. Legfőképpen a vékonybél károsodik ha ezt a lisztféleséget fogyasztjuk valamilyen formában.

Tényleg árt a kenyér fogyasztás?

Ezután az információ áradat után, talán már ezt a kérdést fel sem kellene tennem. Mindenki döntse el, hogy mennyi és milyen kenyeret péksüteményt fogyaszt  ezentúl. Ez egy nagyon összetett kérdés, mert nyilván nem mindenki betegszik meg a gluténfogyasztástól.

Azért érdemes tudni, hogy a magyarok kb. 50%-a genetikailag érzékeny a gluténra  (és lektinre).

Ma már orvosilag is elismert, hogy rejtett gluténérzékenység is létezik. Ez laborvizsgálattal nem mutatható ki, mégis tipikus tünetei vannak az egyénnek a glutén fogyasztásakor.

Tipp: a biofeedback vizsgálat segítséget nyújt a gluténérzékenységgel kapcsolatban.

 

 

 

Leave a Reply

Paste your AdWords Remarketing code here

A honlap sütiket használ. A sütik elfogadásával kényelmesebbé teheti a böngészést. A honlap további használatával hozzájárulását adja a sütik használatához. További információk

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Bezárás