Végre itt a nyáááár!
10 TÉVHIT A NAPTEJEKRŐL
1. A magas faktorszámú naptejek sokkal jobban védenek a leégéstől, mint az alacsony faktorszámúak
Ez nem igaz, tévhit.
Ha hosszabb ideig a napon tartózkodunk, és nem akarunk pirosra sülni, akkor szükségünk van a napvédőre. Vagyis nap ellen védő valamire. A legtöbben úgy gondolják, hogy ha magas faktorszámú terméket használnak, akkor nagyobb a védelem. Bármennyire logikusnak tűnik, ezt a kutatások nem támasztják alá. Annyira zavaros a helyzet, hogy az Európai Unió is a naptejek címkéjének a lecserélését fontolgatja.
A kutatásokból az is kiderül, hogy a leégés szempontjából szinte teljesen mindegy, hogy hányas faktorú naptejet kenünk magunkra.
Szinte alig van különbség egy 15 és egy 40 faktoros naptej védelme között: a 15-ös faktorú 93-94 százalékos védelmet jelent, míg a 40-es 97,2 százalékosat, és már a 6-8 faktoros naptejek is nyolcvan százalékos védelmet adnak.
2. A naptejek nem tartalmaznak káros vegyi-kémiai anyagokat
Ez tévhit.
A fényvédő naptejekben rengeteg tartósítószer és kemikália található. Bár védenek a nap ellen, de a benne lévő káros anyagok ártalmasak a szervezetre. Ezeket a mesterséges szereket kémiai úton állítják elő. Többnyire nem természetes összetevők alkotják. Ezek a színezőanyagok, az alumínium, cink és egyéb kimondhatatlan nevű kémiai vegyületek. A bio naptejekben is található szintetikus illatkomponens és tartósítószer, valamint az A vitamin egyik komponense.
3. Egyes naptejek elősegítik a bőrrák kialakulását
Sajnos igaz.
A retinil palmitát gyakori összetevője a naptejeknek. Mi is ez az anyag? A-vitamin egyik formája, a retinil-palmitát, mely napsugárzás hatására gyorsíthatja a bőrrák kialakulását. Jelenleg is folynak a kísérletek ezen a téren. Egy biztos, a kísérletben résztvevő egérkék ettől az anyagtól bőrrákosok lettek. A melanoma kialakulását is elősegítheti azáltal, hogy felgyorsítja a rákos sejtek növekedését.
A naptej-ellenzők szerint a hosszú távú kísérletek is hiányoznak, melyekben napvédők 20-50 év múlva jelentkező hatásairól szólnának. Így vagyunk ezzel sok gyógyszernél, vagy akár a fogamzásgátlóknál is. Nem tudhatjuk, hogy az utánunk következő generációknak vajon milyen károsodást okoz.
Vigyáznunk kell, hogy milyen fórumokon nyilatkozunk a napvédőkről. A hírek szerint a brazil szupermodell Gisele Bündchen „felmérgesítette a rákspecialistákat” mivel „méregnek” nevezte a napvédő krémeket. Sem saját magán, sem családján nem hajlandó használni őket a vegyi adalékanyagok miatt. Történt mindez 2011-ben.
4. Tényleg kell napvédőket használni?
Igen, szükséges. Ez nem tévhit.
A válasz: kell, ha huzamosabb ideig a napon tartózkodunk, dolgozunk, de jól válogassuk meg, hogy mivel kenegetjük magunkat.
Azonban legtöbb, forgalomban lévő divatos, márkás napvédő krém, olaj, spray, naptejek használatát nem javaslom. Ezek nemcsak blokkolják a szervezet D vitamin szintetizációját, hanem tele vannak mérgező vegyszerekkel. Azonban a bio boltokban árusított naptejek általában biztonságosabbak, de azért ezekkel is óvatosan.
A napi szintű napozás elengedhetetlen. De ha már a bőr színe halvány rózsaszínre sül, akkor fejezzük be a napozást. A D vitamin termelődés szempontjából már elegendőt napoztunk. Ezután már nem termelődik több D vitamin. Innentől kezdve károssá válik a napozás. A leégés sohasem egészséges.
5. Akkor üljek a sötét szobában napozás helyett?
Ez a legnagyobb tévhit, mert a napfényre szükségünk van.
Okosan védekezzünk a nap ellen. Megfelelő kalap, kendő és ruházat a legjobb napvédő. A pamut ruha 15 faktoros fényvédő hatású. Tehát védelmet nyújt. Egy simléderes sapka is segítheti a fejünk és arcunk védettségét a közvetlen sugárzástól. Ne tartózkodjunk naponta extrán sokat a napon. Itt is fontos elv a fokozatosság és a mértéktartás.
Tudom, hogy a nyaralás első napján már szeretnénk azonnal szép barnára sülni, de ez nem a legjobb ötlet. A megfelelő, biztonságos napozás jótékony hatását több mint 16 féle ráktípusnál kimutatták. Pl. a mell, a vastagbél, a méhnyálkahártya, a nyelőcső, a petefészek, a hólyag, az epe, a gyomor, a hasnyálmirigy, a prosztata, és a végbél rákok, valamint a non-Hodgkin’s lymphoma. A napra szüksége van a szervezetünknek.
6. Igaz, hogy a napvédők allergizálnak?
Ez nem tévhit, igaz.
Igen, igaz. Bármelyik kémiai összetevőre lehet allergiás bőrtünet. Kiütés vagy akár hólyagok keletkezhetnek a bőrön.
7. Igaz az hogy néhány természetes olaj megfelelő a napozáshoz?
Igen igaz.
Biztonságosan használható a napozáshoz és bőrtápláló természetes anyagokat tartalmaz:
KÓKUSZOLAJ, NAPRAFORGÓOLAJ, JOJOBAOLAJ, SHEA VAJ, EUKALIPTUSZOLAJ
Használjuk a természet adta, bio, természetes napvédőket! Ezek olcsóak, kiadósak adalékanyag mentesek és nem akadályozzák a D vitamin szintézist….. és szép,tartós, egészséges barna bőrünk lesz.
8. A bekenés után a naptej azonnal hat
Ez tévhit.
Sajnos nincs olyan fényvédőszer, amely a bekenés után azonnal hatni tud. Minden szernek van kémiai ható ideje. A naptejnek is. Kb.1/2 óra után kezd védeni. Addig ne tartózkodjunk a napon!….hacsak nem akarunk azonnal, jó pirosra égni.
9. Vannak napvédők, amelyek a fürdés után is védenek
Ez tévhit. Sajnos nem igaz.
Ha vízbe megyünk, ha nem, akkor is be kell kenni magunkat a védelem miatt 2-3 óránként. A víz a napolaj nagy részét lemossa.
10. A naptejek segítik a D vitamin beépülését
Ez is tévhit.
Nemhogy segíti, de megakadályozza. A naptejek azáltal, hogy megvédenek az UVB-sugárzástól, az általuk képződő D-vitamintól is megfosztanak bennünket. Mivel a D vitaminra nagy-nagy szükségünk van, fontos lenne, hogy kora délelőtt, vagy az esti napsütésben naptej nélkül legyünk a szabadban, naponta összesen kb. 10-30 percet. Ez az idő elég a megfelelő mennyiségű D-vitamin termelődéséhez, a leégés veszélye nélkül.
Már kapható Magyarországon is egy mentes napozótej család.
Csak természetes anyagokat tartalmaz és tényleg naptejként működik mellékhatások nélkül.
