Additional Post Header AH

A cukor dilemma

Cukor1

A cukor dilemma

0

„ – Fogyasztasz cukrot?
  – Nem, csak mézet és barna cukrot vagy nádcukrot, mert az egészséges.”

Hmm…. Pár éve, még én is így gondoltam.

Ez az írást azért született, mert úgy érzem, hogy egy kis rendet kell tenni a fejekben cukor-ügyben. Nézzük szép sorjában:

Mi is a cukor?

cukor

A Wikipédia szerint:

„A köznyelvben cukor alatt többnyire a kémiában mono- és diszacharidnak nevezett szénhidrátok kristályait értjük.

Étkezési cukorként (szacharóz) a cukorrépából előállított répacukrot vagy a cukornádból előállított nádcukrot ismerhetjük. Ezekből több termék készül, például a kristálycukor, porcukor, kockacukor, illetve különböző édességek tartalmazhatják. Európában ennek előállítása a legolcsóbb, ezért ez a legelterjedtebb. Melegebb éghajlatú területeken a nádcukor az elterjedt, amit cukornádból állítanak elő, illetve ismert még a juharcukor, amit északi országokban a juharfa nedvéből nyernek. Kémiailag mindhárom cukorfajta teljesen egyforma, csupán a kiindulási növényekből a gyártás során megmaradó szennyezőanyagok okozzák a különbségeket.

Ezen kívül megemlítendőek még a különböző  gyümölcscukrok  (fruktóz), amelyeket a gyümölcsökből vonnak ki, valamint a tejcukor (laktóz), amelyet gyermektápszerek készítésére használnak és tejből állítanak elő.

A cukrot, amelyet ma minden háztartásban megtalálunk, nem is olyan nagyon régen használják általánosan. Száz-százötven évvel ezelőtt még csak a gazdagabb családok használták, még régebben csak a királyok asztalán volt található. Korábban csak a mézet használták az ételek édesítésére.”

Az asztali répa vagy nádcukorról talán fölösleges is írni, mert azt mindenki ismeri.

Az egészséges(?) barnacukor

Fontosnak tartom azonban megemlíteni, hogy a barna cukor is cukor. A cukoripar nagy becsapásával állunk szemben, ha az halljuk, hogy „minden egészséges, ami természetes”. A barna cukrot, mint egészséges cukrot árulják, pedig melasszal szennyezett  cukor, aminek az előállítása sokkal olcsóbb, mint a kristálycukoré. Semmiféle cukor nem mondható természetesnek, mert cukorkivonat formájában évmilliókon keresztül nem találkozott az ember. A barnacukorral csak  azt sugallják, hogy a barna színe miatt feldolgozatlanabb, nem megy át a olyan nagyipari kezelésen, mint a kristálycukor. Valóban nem megy át, mert a fehérített, tisztított kristálycukor egy primitív formája.

A méz

A méz is cukor. A glikémiás indexe a kristálycukoréval majdnem a megegyező. Tehát a méz-nagyobb mennyiségben-kerülendő. Igen, már hallom is az ellenérveket:

  • A méz egészséges, mert természetes.
  • A mézben rengeteg olyan anyag van ami gyulladáscsökkentő, antibakteriális  vagy éppen rákellenes hatású és immunerősítő.

Sok gyártó és forgalmazó így hirdeti a mézet. Sajnos azt elfelejtik megemlíteni, hogy hány kilót is kellene megennünk, hogy a kívánt hatást elérjük és milyen más káros hatása lenne, ilyen nagy mennyiségnek. Persze, ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem ehetünk mézet! Egy kanálkával nyugodtan használhatunk ebbe-abba, hisz nem méreg. A mézből kivont koncentrált anyagok azonban valóban jó hatással lehetnek az egészségünk szempontjából. Gondolok itt a méhpempőre vagy a propoliszra.

Az aszpartám, mint cukor pótló édesítőszer

Az aszpartámról szerintem, már mindenki tudja, hogy nagy mennyiségben fogyasztva azonban problémát okoz. Előszeretettel használják a diétás termékekben. Az egyik  fő alkotóeleme az aszparginsav, amely az agy ingerületátvivő rendszerét érintve izgalmi állapotot hoz létre a ingerületátvivő anyagként.

A másik fő alkotóeleme a fenilalanin fehérje, amely átalakulása folyamán növeli a dopamin és a noradrenalin szintet. Így ez is idegrendszeri izgalmi állapotot okoz. Magyarul stresszel. Nagy mennyiségben idegmérgek. Az idegmérgek lényegében vagy megbénítják az agysejtjeink működését vagy hiperaktivitásra késztetik.

Az aszpartám 3. alkotóeleme a metanol, vagyis a faszesz. A legkisebb mennyiségben található az aszpartámban, viszont a legveszélyesebb, mert formaldehidre bomlik. A formaldehiddel a hullákat tartósítják. A metanolt  és a formaldehidet a szervezet elraktározza, felhalmozzuk, ha ismételten fogyasztunk olyan ételt, üdítőt amit aszpartámmal édesítettek.

Az aszpartámról rengeteg összeesküvés elmélet született. Az igazság az, hogy ez a szer egy rendkívül olcsón előállítható anyag, amely nagyon megfelel az élelmiszeripari használatra. Cukorbetegeknek és diétázóknak is ajánlják, hiszen nem emeli meg a cukorszintet.

Az aszpartám napi fogyasztható mennyisége 40mg/testsúly kg. Azaz egy 60kilós embernél a napi 2400 mg engedélyezett. 1 liter aszpartámos üdítőt kb. 600mg aszpartámmal édesítik. Figyeljünk a mennyiségekre. Ha túl sok aszpartámmal ízesített italt vagy étel fogyasztunk, akkor a következő tünetekkel találkozhatunk: letargia, zavartság, szédülés, látásproblémák, koordinációs zavarok és egyéb idegrendszeri problémák.

Az aszpartám fogyasztása hosszú távon nem hogy fogyást, hanem elhízást eredményez. A majdnem kalóriamentes édes íz megtéveszti az agyunkat és az inzulintermelődésre hat, majd később a tápanyagfelvételre. A hivatalos álláspont még ma is veszélytelennek tekinti az aszpartámot, ezért megtalálhatjuk gyógyszerekben, pezsgőtablettákban. Sőt, még bébi tápszerben is találkoztam vele. Hasonló a probléma a szukralóz (splenda) mesterséges édesítőszerrel kapcsolatban.

És mi a helyzet  fruktózzal, azaz a gyümölcscukorral?

A fruktóz az egyik legveszélyesebb cukorfajta, mert nem tartjuk cukornak. Sőt! Cukorbetegeknek és diétázóknak ajánlják, ami nagy felelőtlenség, mert abban a hiszemben vagyunk, hogy sokkal egészségesebb, mint a hagyományos cukrok, a répa vagy a nádcukor. De ez csak egy tévhit, az ellenkezője igaz. Manapság a megnövekedett cukorbetegek száma egyenes arányban növekedett és növekszik a fruktóz fogyasztás emelkedésével. Ez a fruktóz ártalmatlanságát hirdető kommunikáció miatt jöhetett létre. A mögöttes ok, megint az élelmiszeripar kapzsiságának köszönhető. A gyümölcscukor fogyasztása akkor emelkedett, amikor az élelmiszeripar rátalált a kukoricából nagy mennyiségben olcsón előállítható fruktózra.

A génmanipuláció segítségével nagy mennyiségben termelt kukorica, mint egyre népszerűbb népélelmezési növény segíti a fruktóz nagymennyiségű előállítását. Ez a kukoricaszirup nevű cukor, ami majdnem minden élelmiszerben előszeretettel használatos. Vigyázat! Ez cukor! Mivel a fruktóznak alacsony a glikémiás indexe (GI=19), az emésztése során nem igényel annyi inzulint, mint a répacukor (glikémiás indexe:64). Nem növeli meg a vércukorszintet. Ezért ajánlják hivatalosan is a cukorbetegeknek. Akkor most mi is vele a baj? A tartós fruktóz fogyasztás inzulin rezisztenciához vezet, megnövelve a triglicerid szintet a vérben. Tehát az un. metabolikus szindrómához vezet.

Végső soron a viszceláris zsír (ez a belső szervek között lerakódott zsír, ami a hasi elhízás oka) mennyiségét növeli a bőr alatt. Ez a fajta zsír gyulladást kiváltó jellegénél fogva, szívbetegségekhez, érrendszeri megbetegedésekhez vezet és a depresszióhoz is köze van. A fruktóz fogyasztás kapcsolatban áll a magas vérnyomással is. Aki napi 2,5 dl-nél több gyümölcslevet fogyaszt, az (kb. 72gramm fruktóz), az joggal számíthat arra, hogy a vérnyomása 160/100 fölött legyen. Kutatások szerint, ennek a kockázata 77%-os.

Az agavé szirup vagy nektár is nagyrész fruktózból van, szintén kerülendő. A juharszirup egy kicsit más, mert a fő alkotóeleme a cukor és nem a fruktóz. Szinte azonos értékű a mézzel. De ez is cukorféleség.

A szőlőcukrot ne tévesszük össze a fruktózzal! A szőlőcukrot szacharóznak is szokták nevezni, bár leginkább ez a répacukorból kivont cukor elnevezése. Szóval nagy a káosz. A szőlőcukor latin neve glukóz és a glikémiás indexe:100. Magasabb, mint a hagyományos cukoré és a gyümölcscukoré.

Mi is az a glikémiás index?

A glikémiás index egy olyan 1 és 100 közötti számérték, amely azt mutatja, hogy egy adott élelmiszer milyen gyorsan és mennyire tartósan emeli meg a vércukorszintet. Az étkezés során bevitt szénhidrátokból lebontott glükóz vagy más néven vércukor az emberi szervezet legfontosabb energiaforrása, amely a vérben keringve jut el a test  különböző pontjain található sejtekbe.

Értelemszerűen az alacsony glikémiás indexű ételek az egészségesebbek.

Mik azok a rejtett cukrok? Mire kell még figyelni?

Olvassuk el a vásárlandó termékek összetevőit! Rejtett cukrok találhatók meg a paradicsomszószban, a csomagolt élelmiszerekben, a rágógumiban és a mentolos ételekben és italokban.  Továbbá érdemes tudni, hogy a cukornak számtalan „szinonimája” van a vásárlói piacon: kukoricaszirup, dextrin, dextróz, fruktóz, gyümölcslé-koncentrátum, galaktóz, glükóz, méz, hidrogénezett keményítő, maltóz, laktóz, mannit, juharszirup, melaszcirok, szacharóz, szorbit.

Figyeljünk oda, hogy mit viszünk be a szervezetünkbe!

A jól megszerkesztett, becsapó reklámok és az áltudományos cukor-magyarázatok eléggé félrevezetőek. Nehéz dolguk van az egészségtudatosságra törekvőknek. Gondoljunk csak a fruktózra! Egyetlen ellenszer van, a tudatosság és a tudás, ami megvéd minket.

Legközelebbi bejegyzésemben a cukor helyett használható egészségesebb anyagokról szeretnék írni.

Leave a Reply