Additional Post Header AH

A teljes kiőrlésű tévhit

Teljes kiőrlésű

A teljes kiőrlésű tévhit

0

A TELJES KIŐRLÉSŰ LISZT SOKAKNAK KÁROS, DE REMEK A MARKETINGJE!

– Mi is az a teljes kiőrlésű búzaliszt?
– Azt hiszed, hogy a teljes kiőrlésű búza egészséges?
– Miért káros a bélflórának a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér?
– Mi a csuda az a lektin, és mi köze a búzaliszthez?
– Tényleg árt a kenyér fogyasztás?

Ha felteszem azt a kérdést az embereknek, hogy melyik a legegészségesebb kenyér, szinte kivétel nélkül a teljes kiőrlésű kenyeret említik. Meggyőződésük, hogy a teljes kiőrlésű búzaliszt egészséges. Sajnos ez nagy-nagy tévedés! Nem is csodálkozom, hisz dietetikusok és szakorvosok is ajánlják a teljes kiőrlésű búzából készült pékárú fogyasztását. Valószínűleg nem ismerik, nem tanulták, hogy mit is tartalmaz a teljes kiőrlésű búza és hogy hogyan hat a szervezetünkre.

A teljes kiőrlésű búzaliszt bizonyos tekintetben sokkal ártalmasabb, mint a normál liszt. Egyetlen jó tulajdonsága, hogy a rosttartalma nagyobb, mint a „rendes” búzáé.

Mi is az a teljes kiőrlésű búzaliszt?

A gabonaszem minden részét, a héjat, a csírát és a magbelsőt is tartalmazó lisztet nevezzük teljes kiőrlésűnek (BL200).

Jó tulajdonságai:

  • A teljes kiőrlésű búzaliszt fogyasztása kiegyensúlyozottabb inzulinműködést eredményez.
  • Rostban is gazdagabb mint a normál liszt.

….és a káros hatása:

  • A búzacsírában van az a fehérje amely sok ember számára megemészthetetlen. Ezt lektinnek hívják, és rengeteg gondot okozhat.

A gabona magvakban, meg a pillangósok magvaiban (hüvelyesek) vannak olyan anyagok – a lektinek – melyek károsak az egészségre, növelik a bélfal áteresztő képességét. A lektinek nem emészthetők, lerakódnak a szervezetben.

Hihetetlen, de igaz. Így működik a természet védelmi rendszere:
Bizonyos növények, a lektinekkel – amik számunkra mérgek – igyekeznek védeni a magvaikat az utódaikat elfogyasztó élőlényekkel szemben.
Mi emberek elkezdtük a gabonákat, keresztesvirágúakat termeszteni, segíteni a túlélésben, de sajna ezek még mindig tartalmazzák azokat a káros anyagokat, amelyek a kártevőik ellen védték őket…

A nagyobb fehérjemennyiség elérése céljából a búzaféléket évtizedek óta nemesítik. A nemesítés eredménye, hogy a WGA lektin is megnövekedett mennyiségben van jelen a növényekben.

Dr. Del Thiessen amerikai professzor véleménye a lektinről következő:

A lektinek, amelyek széles körben elterjedtek a növények birodalmában, úgy is azonosíthatók, mint az élelmiszerek fő anti-tápanyagai. A gabonaszemekben található lektin a WGA, vagyis a búzacsíra agglutinin. Beavatkozik a test emésztési és felszívódási mechanizmusaiba, megbontja a baktériumflóra egyensúlyát, bizonyítottan problémákat okoz a belek normális anyagcseréjében. Az emberi szervezetre gyakorolt lehetséges romboló hatása óriási.

Teljes kiőrlésű

Azt hiszed, hogy a teljes kiőrlésű búza egészséges?

Sokan azt gondolták, hogy a fehér kenyér a legjobb kenyér. Aztán változott a megítélés, és minden reklám, szakizé azt sugallta, hogy a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér a legegészségesebb.

Ez a tévhit a mai napig tartja magát. Sőt! Az egészség-tudatos emberek csakis a teljes kiőrlésű kenyeret, pékárút fogyasztják, azt gondolván, hogy jól táplálkoznak.

Most akkor mi van, akkor ne is együnk kenyeret?

Ennél azért árnyaltabb, de egyben nagyon összetett a dolog.

Ami nagyon fontos, hogy olvassuk el a pékáruk, kenyerek címkéit (már ha találnánk rajta). Ha kötelező lenne feltüntetni a glutén és a lektin tartalmat, akkor bizony ki tudnánk válogatni azokat a kenyereket, amiknek esetleg alacsonyabb a glutén tartalmuk. Bár örvendetes hogy mostanában a nagyobb élelmiszerboltok kenyérpolcain megtalálhatjuk az alllergén anyagokról a tájékoztatót. Ez végre egy nagy eredmény.

A magas sikértartalmú liszteknek magas a glutén tartalmuk is. Olyan búza nem létezik, amiben nincs glutén vagy lektin. (A glutén más néven sikér).

De most térjünk csak vissza a teljes kiőrlésű búzalisztre.

Most akkor mi is a baj vele?

Egyre több hírt kapunk arról, hogy a túlzott gabonafogyasztás a benne lévő emészthetetlen fehérjék miatt gyulladást okoz a bélrendszerben. A belek gyulladásos folyamatai rengeteg betegség kialakulását idézhetik elő. A legújabb kutatások nemcsak a gabonafogyasztás veszélyeire hívják fel a figyelmet, hanem azt is javasolják, hogy hagyjuk ki az étkezésünkből ezeket az egészségesnek hitt ételeket.

A teljes kiőrlésű gabona, sőt még a csíráztatott változatai is sok „trendi” betegség okozói. Milyen betegségeket okozhat a túlzott glutén  fogyasztás?

  • Ha a szervezet képtelen megemészteni ezt a fehérjét, akkor glutén- vagy lisztérzékenység (coeliakia) jelentkezhet.
  • Különböző bélrendszeri gyulladásos betegségek jöhetnek létre, de ide tartoznak végső soron a hormonrendszer betegségei is. Pl. a pajzsmirigy megbetegedések, a nőgyógyászati problémák a szabálytalan menstruációtól a meddőségen át a miómáig.
  • Arról se feledkezzük el, hogy a kenyérnek magas a szénhidrát tartalma, így a cukorbetegség kialakulását is előre vetíti a gabonafélék túlzott fogyasztása.

A pékárukban található 28 féle ételadalék sem elvetendő, amiktől a szép magas, alig romló, nem morzsálódó kenyeret kapjuk. A lisztekben – amiről azt gondoljuk, hogy 100% gabona örlemény – számos adalék található a tartósítószertől a penészedésgátlóig.

De térjünk vissza a teljes kiőrlésű búzaliszthez.

Miért káros a bélflórának a  teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér?

A búzaféléket egyfolytában, évtizedek óta nemesítik. A cél az volt, hogy a búzában egyre nagyobb arányban legyen fehérje.  És így egyre csak nőtt a lektin tartalom is. Ez a pékeknek jó, de a fogyasztónak nem. 

Mire is kell a növénynek a lektin? Ez a fajta fehérje  védelmet nyújt a búzafélék természetes ellenségei, a gombák és a rovarok ellen, mert a lektinnek nagy az ellenálló képessége.

Az emberi szervezetet tekintve könnyedén behatol a test különféle szöveteibe, beleavatkozva a különböző élettani folyamatokba. A legnagyobb gond vele, hogy a tápanyagok felszívódását gátolja.

Egy érdekesség azok számára akik még mindig nem tudják elképzelni, hogy milyen káros a lektin:

A WGA lektin  nagyon  szívós ellenfél: ugyanazok a kémiai vegyületek alkotják amik az emberi hajat vagy a vulkanizált gumit tartóssá, erőssé teszik. Ezek  diszulfid vegyületek alkotóelemei, kettős kötésű kénvegyületek. Akárcsak a mesterséges, rovarok ellen használt növényvédő szerek, a lektinek is rendkívül kicsik, ellenállók, felhalmozódnak a szervezetben, és a szövetekbe behatolva megzavarják a normális élettani folyamatokat.

Magyarul a teljes kiőrlésű búzalisztból készült termékek végső soron gyulladást okozhatnak a szervezetben. Legfőképpen a vékonybél károsodik ha ezt a lisztféleséget fogyasztjuk valamilyen formában.

Tényleg árt a kenyér fogyasztás?

Ezután az információ áradat után, talán már ezt a kérdést fel sem kellene tennem. Mindenki döntse el, hogy mennyi és milyen kenyeret péksüteményt fogyaszt  ezentúl. Ez egy nagyon összetett kérdés, mert nyilván nem mindenki betegszik meg a gluténfogyasztástól.

Azért érdemes tudni, hogy a magyarok kb. 50%-a genetikailag érzékeny a gluténra  (és lektinre).

Ma már orvosilag is elismert, hogy rejtett gluténérzékenység is létezik. Ez laborvizsgálattal nem mutatható ki, mégis tipikus tünetei vannak az egyénnek a glutén fogyasztásakor.

Tipp: a biofeedback vizsgálat segítséget nyújt a gluténérzékenységgel kapcsolatban.

 

 

 

Leave a Reply